Az Orbán-kormány nagyobb eséllyel veszít a klímaügyben kezdett hazárdjátékán, semmint hogy nyerjen rajta – vélekedtek a lapunk által megkérdezett szakértők annak kapcsán, hogy a kabinet – korábbi, kiszivárgott álláspontjukkal szemben – végül mégsem csatlakozott az Európai Bizottság 2050-es teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentességet hirdető, a tagállamok túlnyomó többsége által támogatott céljához. A lengyel és cseh ellenállás miatt – amihez csatlakozott Magyarország és Észtország is – az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács az előzetes tervektől eltérően – nem alakított ki egységes, világos álláspontot minapi ülésén az ENSZ szeptemberi klímacsúcsára. Igaz, számos korábbi vonakodó tagállam – így például a V4-ből Szlovákia – viszont csatlakozott a klímaveszélyt komolyan vevő többséghez. Szakértők szerint a fő kerékkötő a sok szénbányát üzemeltető Lengyelország, amely erre hivatkozva még több támogatást igényel. Míg Csehország hasonló kihívások elé néz, Orbán Viktor álláspontja ebből a szempontból érthetetlen: a magyar energiarendszer átalakítása ugyanis nem igényel pótlólagos támogatást, más célokra – így például épületkorszerűsítésére vagy „versenyképesség-növelésre” – a klímakassza nem nyitott.
A magyar pálfordulás már csak azért is következetlen, mert korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter világossá tette: a kormány nem támogat német autóipari beruházásokat sújtó uniós célt. Bár Németország ekkor még valóban a vonakodók táborát szaporította, néhány hete szintén beadta a derekát. Orbán Viktor ugyanakkor – Angela Merkel győzködése ellenére – változatlanul ragaszkodik az egység megbontásához.
Az ellenálló tagállamok bizonyára a következő hét éves uniós költségvetés jövő évi vitájára időzítenek. Kérdés, Brüsszel vállalja-e a társadalmukat, gazdaságukat és természeti kincseiket a többséggel szemben rövid távú anyagi előnyök reményében veszélyeztető renitensek plusztámogatását ama tagállamok ellenében, amelyek többletterheket is vállalnak az élhető jövőért. E négy országnál jóval szegényebb a közös értékeket végül vállaló Románia és Bulgária is.
Tekintettel arra, hogy az Európai Tanács a rossz ízű viták nyomán egy fajta igazságosabb, a helyi adottságokat még inkább figyelembe vevő, új szabályozást ígér, nem kizárt, hogy szeptemberig újra nekigyürkőznek a vonakodók meggyőzésének.
A 2050-re kitűzött szén-dioxid-semlegesség óriási kiadásokkal járna és hatalmas terheket róna a magyar ipar számára – indokolta a lépést megkeresésünkre a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A javaslatot felelősen addig nem lehet támogatni, amíg nem ismertek az EU iparfejlesztési forrásai. A kormány felelőssége, hogy a magyar családok – Európában a legkisebbek közé tartozó – rezsikiadásait alacsonyan tartsa. Ha az áramtermelést a megadott szempontok szerint kell kiváltani, úgy a magyar családok áramszámlája 30-40 százalékkal emelkedne – teszik hozzá. (Megjegyzendő: ugyan ezt a számítást a kabinet semmivel nem támasztja alá, kormányanyagok tanúsága szerint az új paksi blokkok csak 60 éven át a jelenlegi mintegy kétszeresére rúgó áramárak mellett hoznák vissza az árukat. Ráadásul a magyar lakossági rezsit a kormány az iparági költségek figyelembe vétele nélkül határozza meg.) Emellett a központ biztosít afelől, hogy nekik is fontos a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem, a tiszta víz és levegő, illetve az elviselhetőbb éghajlat. Ezt bizonyítja, hogy 2030-as klímacéljainkat betartjuk, amivel akkorra a hazai áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátás-mentessé válik. Szijjártó Péter a vitához kapcsolódva tegnap a 2050-es kabonmentesség elérését szolgáló uniós fejlesztési keretet szorgalmazott, az átálláshoz szükséges források ismerete nélkül „felelőtlenségnek” nevezve a – 24 tagállam által mégis csak felvállalt – döntést. Újfent kiállt az atomerőmű-bővítés mellett.
A Greenpeace tiltakozikÉrthetetlennek és felháborítónak nevezte az Orbán-kabinet lépését tegnapi közleményében Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse. Bolygónkon tombol a klímaválság. Hazánk a világátlagnál gyorsabban melegszik, az éghajlatváltozás által súlyosabban érintett területek közé tartozik. A mindannyiunk jövőjét biztosító nemzetközi klímavédelmi intézkedések blokkolása ezért botrányosan felelőtlen lépés a magyar kormány részéről. A Greenpeace gyors és érdemi lépéseket vár el az ország mindenkori vezetőitől a klímakatasztrófa elkerülésére, a magyar lakosság és hazánk természeti kincseinek védelmében – közölte Perger András, aki a mátrai szénerőmű bezárását szorgalmazza legkésőbb 2025-ig.
Csalódott vezetők az uniós csúcsonKár, hogy nem sikerült konszenzusra jutni, de így is „sokkal nagyobb arányú lett a többség, mint amire eredetileg számítottunk” – mondta Angela Merkel német kancellár a brüsszeli EU csúcs végén tartott sajtótájékoztatóján. A politikus arra utalt, hogy csütörtök éjjel négy tagállam – Csehország, Észtország, Lengyelország és Magyarország – megakadályozta egy olyan határozat elfogadását, amelyben az Európai Unió egésze vállalta volna, hogy 2050-re karbonsemlegessé válik. A négyek elsősorban gazdasági és társadalmi okokkal magyarázták fenntartásaikat. Ellenállásuk miatt a vállalás csak a közös közlemény lábjegyzetébe került. Eszerint: “A tagállamok túlnyomó többsége szerint a klímasemlegességet 2050-re meg kell valósítani”.
Orbán Viktor miniszterelnök a csúcs után tett tévényilatkozatában azt mondta: egyetértenek a céllal, de addig nem vállalják, amíg nem látják, hol van erre pénz. “Kezdjünk tárgyalni a pénzről!” – fűzte hozzá. A kormányfő világossá tette, hogy európai uniós forrásokra számít, amelyekkel például a magyar energiarendszert lehetne korszerűsíteni.
Lapunkat tájékoztató EU diplomaták szerint Orbán nagyjából hasonlóan fogalmazott az állam- és kormányfők ülésén. A karbonsemlegesség eléréséhez korszerű technológia kell, ami pénzbe kerül – fejtegette uniós partnerei előtt. Magyarország sokat tett a klímacélok eléréséért, a károsanyag-kibocsátás csökkentéséért, és tartja magát a 2030-ra kitűzött célokhoz. A karbonsemlegesség elérésének azonban ára van, amit még nem ismerünk – szögezte le.
Orbánnál jóval keményebb hangot ütött meg Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, aki például részletes pénzügyi kompenzációt követelt.
A kudarc azt jelentheti, hogy az Európai Unió üres kézzel érkezik az ENSZ szeptember 23-ikán kezdődő New York-i klímacsúcsára, amelytől azt várják, hogy lendületet ad a környezetszennyezés elleni küzdelemnek. Angela Merkel sajtótájékoztatóján felvetette, hogy a világszervezet égisze alatt megrendezendő találkozó margóján az EU28-ak soron kívüli csúcstalálkozót fognak tartani.
Halmai Katalin (Brüsszel)
Kínai beruházásban épül a nagy naperőműA rendszerváltás óta Magyarország 32 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását, 2030-ra a cél 40 százalék, 2050-re pedig elérhető a teljes karbonsemlegesség is – jelentette ki még az uniós csúcs előtt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Kaposváron Közép-Európa legnagyobb, közel 100 Megawattos (MW), 200 hektáros naperőművének alapkőletételén. A gigantikus napelemparkról a szerződést áprilisban írta alá a miniszter Pekingben, a megállapodás szerint a kínai China National Machinery Import & Export Corporation (CMC) 32 milliárd forintból építkezik majd a somogyi megyeszékhely határában.
Az elvileg 2020 végére megépülő naperőmű komoly előrelépést jelent, hiszen Palkovics állítása szerint tavalyig 700 MW-nyi megújuló energiát termelt az ország. A miniszter szerint a kiadott naperőmű-telepítési engedélyeknek köszönhetően ez 2022-re 2700 MW-ra nőhet, az évtized végére pedig elérheti a 7000 MW-ot.
Az elmúlt években rengeteg KÁT-engedélyt – a kötelező átvételi rendszer keretében a megújuló erőművek egy bizonyos ideig a piacinál magasabb áron adhatják el az általuk termelt áramot – adtak ki országosan, s a Dél-Dunántúlon is megannyi településen kezdődött meg, vagy legalábbis tervezik naperőmű telepítését. Az éghajlati és domborzati adottságok kiválóak, nem véletlen, hogy közel száz településen kaptak engedélyt a beruházók. Jellemzően 0,5-2 MW-os teljesítményűekre, bár Baranyában Keszün és Komlón 9 MW-os, Mánfán pedig 15 MW-os erőmű épül.
Méreteiben persze egyik sem közelíti meg a kaposvárit. A miniszter ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hiba szembeállítani az atomenergiát a megújulókkal, hiszen nincs annyi pénz a Földön, amivel megújulóra lehetne kiváltani az atomenergiát, vagyis a karbonsemlegesség eléréséhez szükséges Paks fejlesztése.
Mint Zsuan Kuang, a CMC elnöke elmondta, cégük eddig több mint 100 milliárd dollárt fektetett be világszerte, elsősorban Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Közép-Amerikában, a kaposvári naperőművet, mely évi 120 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátását vált ki egyfajta európai referenciamunkának szánják. Vas András
